Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Duna Mûhely

2005. június 24.

Marosvásárhelyen a városi önkormányzat által kiválasztott magyar és román kimagasló személyiségek lettek a város díszpolgáraivá, illetve Pro Urbe-díjasok azok, akik sokat tettek Marosvásárhelyért. Idén a magyar nemzetiségű értelmiségiek közül Kirsch Márta nyugalmazott matematika-tanárnőre és Hollanda Dénes professzorra, a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi karainak dékánjára esett a választás. Kirsch tanárnő 34 éven át tanított matematikát, ebből 27 évet megszakítás nélkül a Bolyai Farkas Líceumban. Évtizedeken át ingyenesen olyan érettségi-felkészítő különórákat tartott, melynek nemcsak iskolájában, hanem a városban is híre ment. Hollanda Dénes professzor előbb a brassói műszaki egyetemen, majd a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen fejtett ki jelentős oktatói és kutatói tevékenységet, jelentős találmánya is van. Egyetemépítő tevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett. Idén három személyiség kapott post mortem díszpolgári címet. Trózner Erkel Sarolta, Erkel Ferenc dédunokája a város jeles személyisége volt, aki nagyban hozzájárult a helyi zenei élet fellendítéséhez, valamint a jelenleg is működő művészeti középiskola beindításához. További magyar post mortem díszpolgárok: Grün László kiváló röplabdaedző, aki egy éven át koncentrációs táborban volt, és a közelmúltban számtalan iskolában, más helyeken, itthon és a nagyvilágban előadásokat tartott a holokausztról és Simon László szabadfogású birkózó, aki 1974-ben világbajnok volt. Pro Urbe-díjas lett Durszt György kiváló producer, dramaturg, rendező, számos művész-, dokumentum- és kísérleti film készítője, aki a Duna Műhely vezetőjeként 1994-ben létrehozta a Duna Műhely Díjat, mellyel a határon túli, fiatal filmes alkotókat támogatja. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Napok. Díszpolgárokat avattak, Pro Urbe-díjakat adományoztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2005. július 5.

Az erdélyi mozgóképes folyóirat, a Filmtett és a budapesti Duna Műhely negyedszer megszervezett, tíznapos táborának helyszíne idén a Kolozs megyei Jegenye. A filmkészítés minden oldalával megismerkedhetnek a rendezvény résztvevői. /F. N.: Filmtett-tábor zajlik Jegenyén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

2005. november 7.

November 5-én véget ért a tizenharmadik Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál Marosvásárhelyen. A zsűri különdíját és a Duna Műhely által felajánlott ajándékcsomagot kapta: Vilmos és Arthúr – Tóth Szabolcs, Románia/Magyarország. A Magyar Filmlaboratórium díja a legjobb operatőrnek (500.000 forint értékű laboratóriumi munkálat): Résfim – Kardos Sándor, Magyarország. A Duna TV különdíja a legjobb határon kívüli magyar alkotó számára: A bárányok meghalása – Felméri Cecília, Románia. /Hazamennek a legények (és leányok)... Véget ért a 13. Nemzetközi Alter- Native Rövidfilmfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

2007. január 19.

Zágoni Balázs, a Filmtett főszerkesztője elmondta, a Filmtett ötlete Jakabffy Samutól származott. Azóta született néhány kisebb-nagyobb filmes műhely, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemen is elindult a filmes szak, itt van a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, a TIFF. A Filmtett továbbra is pályázati pénzekből él, ez nagy kiszolgáltatottságot jelent. A filmes folyóiratra épül rá a nyári alkotótábor, amelyet a Duna Műhellyel közösen szerveznek. Zágoni Balázs megszerette a történelmi dokumentumfilm műfaját. Sikeres volt a Képzelt forradalom, avagy az Osztrák–Magyar Románia című filmje. Most dolgozik a Márton Áron-portréfilmen. Mindemellett Zágoni Balázs mesekönyvet is írt Barni könyve /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ címmel. Már dolgozik a folytatáson. /Ketesdy Beáta: A történelem történetei. Beszélgetés Zágoni Balázzsal, a Filmtett főszerkesztőjével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

2007. augusztus 29.

Idén a kolozsvári Filmtett folyóirat és a Duna Műhely szervezte alkotótábor visszatért a tavalyi helyszínre: a Csíkszeredától 12 km-re lévő Csíkszépvízre. Eddig minden évben más-más erdélyi helységben rendezték meg a tábort. Hatvan ember, tíz nap, tizenhárom kisfilm: ez lenne röviden a leírása a Filmtett-Duna Műhely augusztusi alkotótáborának. A Romániából és Magyarországról érkezett táborlakók a filmkészítés csínját-bínját jöttek elsajátítani-tökéletesíteni. A táborban egy másik csoport is volt, a filmológusok. Ők filmtörténeti előadásokon vettek részt, és naponta több klasszikus filmet néztek meg. /Laslavic Tímea: VI. Filmtett-Duna Műhely Alkotótábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

2007. szeptember 24.

Kolozsváron a Kisebbségi Magyar Filmnapok keretében a magyarországi diákfilmesek produkcióiból ízelítőt nyújtó filmek után az erdélyi filmes programok következtek. Az erdélyi filmes program Zágoni Bálint „Kertész, Korda, Janovics – a kolozsvári filmgyár az 1910-es években” c. előadásával indult. Az erdélyi magyar filmgyártás legtermékenyebb időszaka 1913–1918 között volt, a kolozsvári filmstúdióban 70 film készült. A kolozsvári filmstúdió elindításában Janovics Jenő színházigazgatónak volt nagy szerepe. A Filmtett-Duna Műhely alkotótábor filmjeiből vetítettek válogatást, majd a Sapientia EMTE fotó-, filmművészet, média szakos hallgatóinak munkáival folytatódott az erdélyi filmes program. /F. I. : Magyarországi és erdélyi filmes nap. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2007. október 22.

A 7. Filmtett fesztivál második napja a Filmtett-Duna műhely alkotótábor és az Sapientia Egyetem fotó, film, média szakos hallgatóinak filmjeivel csalogatta a moziba a nézőket. A következő napon Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című játékfilmjét teltház várta. Csáth Géza regénye nyomán született az alkotás. A Dolina című film – Kamondi Zoltán rendezésében – szintén adaptáció: Bodor Ádám regénye nyomán készült. /Mihály Zsombor: Filmtettfeszt – teltházas lett az Ópium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2009. július 28.

Befejeződött az idén nyolcadik alkalommal megrendezett Filmtett–Duna Műhely Alkotótábor. A szervezők számára fontos volt, hogy a filmszakma elismert személyiségei által irányított 65 felvidéki, vajdasági, magyarországi és erdélyi résztvevő megismerje egymást, a tábor befejeztével is közösen dolgozzanak különböző produkciókon. A Hargita megyei Csíkszépvízen tartott táborban Buzogány Klára, a Filmtett munkatársa, a tábor egyik szervezője elmondta, a vártnál jóval több alkotás született, szám szerint 22 filmet készítettek a résztvevők. /Ferencz Zsolt: Gazdag termés született a 8. Filmtett–Duna Műhely Alkotótáborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998